A gyógyszerkutatás világa az egyik legkockázatosabb és legforrásigényesebb iparág: egy-egy projekt ma átlagosan 15 évet és több mint 2 milliárd dollárt emészt fel, miközben a siker valószínűsége kevesebb mint 10%. A Richter Gedeon Nyrt korábbi kutatási igazgatója ezen a lehetetlennek tűnő pályán vezeti végig a hallgatóságot, a „kielégítetlen orvosi igény” meghatározásától a stratégiai tervezésen át a piaci bevezetésig. A folyamatot a modern magyar gyógyszeripar legnagyobb sikertörténetén keresztül ismerteti, bemutatva, hogyan válik egy hazai tudományos ötlet globálisan is meghatározó, milliárd dolláros üzleti és egészségügyi eredménnyé.

A köztudatban a tudomány az objektív racionalitásról és a tévedhetetlen logikáról szól, de a valóságban a kutatók is esendő emberek. Léteznek olyan „mentális csapdák”, amelyek félrevezető következtetésekhez, a megértés illúziójához vagy egész tudományos közösségekre kiható tévképzetekhez vezetnek, és ezeknek a legfelkészültebb szakemberek is gyakran áldozatul esnek. Az előadás a tudományos gondolkodás ezen emberi oldalát tárja fel: bemutatja azokat a tipikus pszichológiai gátakat, amelyek félrevihetik a kísérletek értelmezését. Megtudhatjuk, hogy a hibák eltagadása helyett miért azok felismerése és a kritikai szemlélet az igazi tudományos módszer alapja, és hogyan váltható a hiba a fejlődés hajtóerejévé.

Az őssejt-technológia és az újraprogramozott emberi sejtekből kialakított, pár milliméteres agyi organoidok (ún. „mini”-agyak) új lehetőségeket nyitnak az emberi agy fejlődésének és az autizmus biológiai hátterének vizsgálatában. Az előadás áttekinti, hogyan modellezhetők ezekkel a háromdimenziós, emberi őssejtekből létrehozott sejtegyüttesekkel az idegrendszeri eltérések korai folyamatai, és milyen előnyt jelent ez a hagyományos állatmodellekkel szemben. Röviden szó lesz arról is, hogyan támogatják ezek a módszerek a célzott terápiák és gyógyszerjelöltek hatékonyabb fejlesztését.

Az idegrendszeri betegségek jelentős részében figyelhető meg gyulladás, ami lehet kiváltó ok vagy következmény is. Az idegrendszeri gyulladás gátlása hagyományos gyógyszeres kezeléssel nehéz, ezért jelentős érdeklődés kísér minden újfajta próbálkozást. Az egyik ilyen új stratégia az őssejtek (ebben az esetben az úgynevezett mesenchymális őssejtek) gyulladásgátló tulajdonságainak kiaknázása. Az előadás bemutatja, hogy milyen forrásokból – például emberi köldökzsinórból – juthatunk az idegrendszeri gyulladás gátlásához elegendő őssejthez, hogyan lehet ezeket „műanyagban” szaporítani, de azt is, hogy milyen kihívásokat rejteget az őssejtek gyógyszerként való alkalmazása.

Az agyunk nem csupán idegsejtek bonyolult hálózatából áll – létezik egy különleges „belső testőrség” is, amelyet a mikroglia sejtek alkotnak: figyelik a környezetet, eltakarítják a károsodott sejteket, és segítenek fenntartani agyunk egészséges működését. Ők az idegrendszer fő immunsejtjei. Gyulladás esetén azonban megváltozik e sejtek állapota és olyan folyamatok indulnak el, amelyek károsíthatják az idegsejteket. Az előadás azt járja körül, hogyan válhat a mikroglia baráttá vagy ellenséggé, és miként befolyásolja ez a különböző agyi betegségek – például a stroke vagy a fertőzések – lefolyását. 

Az ELTE TTK Dékánja és a Richter Gedeon Nyrt. Innovációs és Pályázati Irodájának vezetője közös előadásban mutatják be az akadémiai kutatási eredmények és azok gyógyszeripari hasznosítása közötti kapcsolatot, azaz hogy miként válhat egy tudományos felfedezés társadalmi és gazdasági értéket teremtő egészségipari fejlesztéssé vagy sikeres vállalkozássá. Ez a téma szorosan kapcsolódik az ELTE 2026 februárjában induló, mesterszakos és doktori hallgatóknak szóló innovációs kurzusához, amely iparági szakértők bevonásával készíti fel a jövő kutatóit a szellemi tulajdon védelmére és a startup-építés gyakorlatára.

A 1,5 éves kisgyermek egyformán hatékonyan tanulnak új szavakat a kihallgatott beszédből és közvetlen nyelvi interakciók alapján is. Az utóbbi évek kutatásai révén kiderült, hogy vannak olyan különleges kutyák, aki nemcsak sok játéktárgy nevét tudják megtanulni, hanem a gyerekekhez hasonlóan az emberek egymás közti beszédéből is kiszűrik az új tárgyak nevét.

A kutyák ilyen képességéről már korábban is számos történet keringett, és sokan talán tapasztaltak is hasonlót, azonban ezek a kedvencek általában akciókhoz kapcsolható szavakat hallották ki az emberi beszédből. Most nem csak azt sikerült bizonyítani, hogy vannak olyan kutyák, akik valóban képesek akciókra vonatkozó szavak meghallására (Séta!), hanem elsőként igazoltuk, hogy a különleges képességű kutyák tárgyak nevét is megtanulják, így ezek a szótanuló kutyák kutatási modellt jelentenek a nagyon korai szótanulás kísérletes vizsgálatában is.

Az agresszió mindannyiunk életének része, de nem mindegy, mikor és hogyan jelenik meg. Az előadásban arról lesz szó, hogy az agyunkban milyen „fékek” akadályozzák meg, hogy az indulatok elszabaduljanak. Meglepő módon az érintés kulcsszerepet játszik az agresszió csillapításában rágcsálókban, mind egy konkrét verekedés során, mind hosszabb távon egy csoporton belül. Ennek idegrendszeri hátterét ma már kísérletekkel is igazolni tudjuk. Bemutatom, hogyan működik ez a belső szabályozórendszer és mi történik akkor, ha nem kap elég „szociális visszajelzést”. Az előadás segít azt is megérteni, hogyan járulhat hozzá a tudomány ahhoz, hogy kevesebb legyen a mindennapi és a kóros agresszió körülöttünk.

Vajon mi zajlik a mai iskolások fejében, és hogyan befolyásolja a mentális egészségük a jövőjüket? Bunford Nóra előadása egy hiánypótló országos kutatás eredményein keresztül mutatja be a magyar gyerekek lelki jóllétét, összekötve a klinikai agykutatás legfrissebb adatait a mindennapi tapasztalatokkal. Megtudhatjuk, miért nem csupán „hangulatkérdés” a diákok mentális állapota, hanem a sikeres tanulás és az egészséges társas kapcsolatok alapvető záloga. Az előadás nemcsak a problémákra világít rá, hanem abba is betekintést enged, hogyan segíthet a tudomány a megelőzésben és abban, hogy gyermekeink kiegyensúlyozottabb felnőttekké válhassanak.

Hogyan lehetséges, hogy egyes idős emberek szellemi frissessége szinte alig változik az évek múlásával? Miközben az öregedés sokaknál a memória és a gondolkodás hanyatlásával jár, az idősek mintegy 8%-a szinte teljes mértékben megőrzi kognitív képességeit. Ez arra utal, hogy az agyunkban működnek olyan védő mechanizmusok, amelyek segíthetnek ellenállni az öregedés hatásainak. Kutatásunk ezeknek a „védőpajzsoknak” a titkait keresi, különösen az agy jutalmazó és motivációs rendszerének szerepét vizsgálva. Az előadás bemutatja a kutatócsoport legújabb, modern képalkotó módszerekkel elért eredményeit, amelyek közelebb visznek a szellemi egészség megőrzésének megértéséhez.

Az előadásban szó lesz arról, hogyan alakítja az emlékeket az idegrendszerünk, mi a szerepe ebben a hippocampus agyterületének, ez hol található az agyban és hogyan működnek benne a sejtek. Megtudhatjuk, mennyire támaszkodunk emlékeinkre, azok valójában mennyire megbízhatatlanok és hogy hogyan befolyásolják emlékeinket az érzelmeink. Szó esik még az ún. hely-sejtekről, a memória-nyomok rögzüléséről, és arról, mi segít emlékeink felidézésében. Végül arra is kitér az előadó, hogyan lehet javítani a memóriát.

Az időskori kognitív hanyatlás korai azonosításában kulcsszerepet játszhatnak az olyan finom, szabad szemmel alig észrevehető élettani jelzések, mint a pupillaátmérő mikrováltozásai vagy a kéz finommozgásos mintázatai. A Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet kutatói előadásukban bemutatják, miként válik a pupillometria és a mozgáselemzés a modern kognitív kutatások hatékony eszközévé, lehetővé téve a figyelem és az emlékezet állapotának objektív, mégis kíméletes vizsgálatát. A NAP3.0 program támogatásával zajló kutatások célja, hogy ezek a technológiai megoldások a jövőben széles körben hozzáférhető, a személyre szabott orvoslást és a korai diagnosztikát segítő digitális mérőeszközökké váljanak.

Az agyba ültethető eszközök ma már nem a tudományos-fantasztikus történetek világába tartoznak, hanem a modern orvoslás mindennapi gyakorlatának részét képezik. A Parkinson-kórkezelésében alkalmazott mélyagyi stimuláció vagy a hallás részleges visszaállítását lehetővé tevő, ún. cochleáris implantátum emberek tízezreinek életminőségét javítja világszerte. A neurotechnológia fejlődése azonban korántsem állt meg.

A kutatók és mérnökök egyre kisebb, hajlékonyabb, a szövetekhez jobban alkalmazkodó implantátumokat fejlesztenek, amelyek hosszabb élettartamúak, hatékonyabb adatátvitelt biztosítanak az agy és a külső eszközök között, és beültetésük is egyre kifinomultabb műtéti technikákkal történik.

Az új generációs eszközök lehetőségei rendkívül ígéretesek: a gondolatvezérelt agy–gép interfészek segítségével mozgáskorlátozott emberek irányíthatnak számítógépet vagy robotkart, fejlesztés alatt állnak a látás részleges visszaállítására alkalmas retina- vagy agyi protézisek, és egyre hatékonyabb megoldások születnek az epilepsziás rohamok csillapítására is.

Az előadás közérthető módon mutatja be az elmúlt több mint fél évszázad legfontosabb mérföldköveit és a jelenlegi fejlesztési irányokat, illetve hogy merre tarthat ez a dinamikusan fejlődő terület a következő évtizedekben.

Az előadó célja, hogy átfogó képet adjon arról, hogyan alakítja át a neurotechnológia a gyógyítást – és milyen új lehetőségeket, valamint kérdéseket hozhat a jövőben az ember és a technológia kapcsolatában.

A Balaton nyári „virágzása” látványos, hőmérsékletfüggő jelenség, amelyet parányi algák tömeges elszaporodása okoz. Bizonyos esetekben azonban a kékalgák olyan idegrendszerre ható vegyületeket is termelhetnek, amelyek szabad szemmel nem észlelhetők, mégis befolyásolhatják a vízi élőlények és a fürdőzők egészségét. Kutatásainkban a nagy mocsári csigákat alkalmazzuk érzékeny „biológiai jelzőrendszerként”: idegrendszerük működésének változásai pontosan tükrözhetik a vízben jelenlévő, potenciálisan kockázatos anyagok hatásait. Ezek a lassú, ártalmatlan puhatestűek így segíthetnek feltárni, mikor és milyen mechanizmusokon keresztül válhat egy természetes ökológiai folyamat egészségügyi szempontból is jelentőssé. Az előadás bemutatja, hogyan kapcsolódik össze egy népszerű fürdőhely környezeti dinamikája az idegrendszeri működéssel és végső soron az emberi egészség védelmével.

Enyedi Ildikó Csendes barát című filmje 2025 őszétől sorra nyeri el a hazai és nemzetközi díjakat, különleges atmoszférája, rétegzett történetvilága és a tudományt érintő motívumai miatt. A film sajátos módon vonja be a nézőt az érzékelés, az észlelés és az élő rendszerek működésének kérdéseibe. E rendhagyó pódiumbeszélgetés célja, hogy párbeszédet teremtsen a kortárs (ideg)tudomány és a filmművészet között.

A beszélgetésen részt vesz Ilyés Alex kognitív idegtudományi kutató, a HUN-REN TTK Agyi Képalkotó Központ munkatársa, valamint Parádi István növénybiológus, az ELTE Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék egyetemi adjunktusa, a növények és mikroorganizmusok közötti szimbiózis kutatója.

A pódiumbeszélgetést Papp Eszter, fizikus, tudományos nagykövet és műsorvezető moderálja.

Figyelem! A beszélgetés spoiler-veszélyes, így akkor ajánljuk a részvételt, ha a filmet előtte már megtekintetted!

A fantasy és sci-fi irodalom világát ezúttal egy evolúcióbiológus és egy író szemszögéből közelítjük meg: Kun Ádám, az ELTE Biológiai Intézet egyetemi docense és Havalda Bence író, irodalmár (írói álneve Alan Dave Darel) közös beszélgetése azt vizsgálja, hogyan fonódik össze az emberi elme fejlődése, a narratív gondolkodás és a történetmesélés biológiai alapja.

Szó lesz arról, miért lett a mítoszteremtés az emberi faj egyik túlélési eszköze, és hogyan alakítja agyunk működését a kollektív képzelet. A program könnyed, inspiráló betekintést nyújt abba, hogyan találkozik a tudomány és az irodalom ott, ahol a képzelet evolúciója kezdődik.

A rendezvény könnyed, inspiráló és mindenki számára befogadható betekintést nyújt abba, hogyan találkozik a tudomány és az irodalom ott, ahol a képzelet evolúciója kezdődik — és ahol a történetek nem csupán szórakoztatnak, hanem az emberi elme működéséről is mesélnek.

Fedezd fel az idegsejtek lenyűgöző világát a Biológiai Intézet kutatómikroszkópjaival! A fluoreszcensen festett minták káprázatos színekben jelenítik meg az idegszövet hálózatát, míg az elektronmikroszkóp elképesztő részletességgel mutatja meg az idegsejtek és kapcsolataik nanométeres finomságú szerkezetét. Ha mindig is kíváncsi voltál, hogyan néz ki az agy a sejtek szintjén, ne hagyd ki ezt a lebilincselő bemutatót!

Gyere velünk egy exkluzív laborvezetésre és nézd meg, hol születnek az Etológia Tanszék világelső felfedezései! Megnézheted, milyen technikákkal térképezzük fel a kutyák agyát: például testközelből láthatod, hogy készítjük fel a kutyákat sok-sok jutalommal és dicsérettel egy funkcionális mágnesesrezonancia-képalkotásra (fMRI), ellesheted az elektroenkefalogram (EEG) elektródák felrakásának trükkjeit – sosem lehet tudni, mikor lesz rá szükséged! –  és felpróbálhatsz akár egy többmilliós sapkát is, ami infravörös fénnyel tapogatja le az aktív agyterületeket (fNIRS).

Az ELTE Természetrajzi Múzeumának Biológiai és Őslénytani Kiállítása új intézményként, 2002 júniusában nyitotta meg kapuit. A „Piramisban” a földtörténeti múlt és a jelen állatvilágának egységét bemutatni hivatott gyűjtemény tekinthető meg.

A rendezvényen kiállított mikroszkópos felvételek az idegrendszer lenyűgöző részleteit mutatják be. A képekhez rövid, közérthető magyarázatok is kapcsolódnak, amelyek segítenek értelmezni az idegsejtek szerkezetét és az agyi hálózatait. A poszterek betekintést nyújtanak abba, hogyan válik a tudományos vizsgálat vizuális élménnyé – és hogyan tárul fel az agy szépsége a mikroszkóp alatt.

Barti Benjámin biológus munkásságában különleges módon találkozik a tudomány és a művészet. A Semmelweis Egyetemen szerzett doktori címet idegtudományból, kutatóként pedig nap mint nap mikroszkóp alatt vizsgálja az agy finomszerkezetét és az idegsejtek lenyűgöző formavilágát. Rajzain az idegsejtek mikroszkopikus világa és a természet organikus formái találkoznak, megmutatva, hogyan fonódik össze a két világ szépsége. A rendezvény ideje alatt saját, kézzel készített rajzaiból rendezett kiállítása szabadon megtekinthető.

Az agy működését kísérő elektromos jelek vizsgálatára szolgáló módszer az elektroenkefalográfia (EEG). A vállalkozó kedvű látogatókra fájdalommentesen csatlakoztatott készülékkel megfigyelhető, hogy az EEG hullámok mintázata többek között az agy éberségi szintjétől, pillanatnyi aktivitásától és a környezetből érkező ingerektől függ.

A biológus hallgatók oktatásához is használt BioPack készülék segítségével a működő izomrostok által létrehozott elektromos aktivitást (EMG) és az izom által kifejtett erőt párhuzamosan regisztráljuk vállalkozó szellemű kísérleti alanyokon, ezzel bemutatva az izomerő idegrendszeri szabályozásának lehetőségeit. Fényt derítünk a kísérleti alanyok edzettségére is.

A poligráfia több élettani változó egyidejű mérését jelenti. Önként vállalkozó kísérleti alanyokon mutatjuk be, hogy a szívritmus, a légzés és a bőr ellenállása a hazugságot kísérő érzelmi aktiváció hatására hogyan változik. Ezek megfigyelésével a valótlant állítókat is „lefüleljük”.

Ezt az eszközt olyan mozgássérülteknek terveztük, akik nem tudják mozgatni a végtagjaikat. A számítógép egerét lehet használni fej- és szemmozgások segítségével, a végtagok mozgatása nélkül. Ebben segítségünkre van egy szemmozgáskövető eszköz, és egy multifunkciós applikáció, amellyel nemcsak az egeret lehet mozgatni, de egy virtuális billentyűzeten írni is lehet. Ezt a rendszert próbálhatják ki a látogatók.

Mik a kognitív funkciók, illetve hogyan vizsgálhatjuk őket? A látogatók kipróbálhatják, hogyan működnek a különböző figyelmi rendszereik, megtapasztalhatják, hogyan változik a figyelmük, ha zavaró ingerekkel találkoznak, vagy éppen hogyan segítik a figyelmüket a környezet ingerei, s miképpen emlékeznek ezekre a későbbiekben.

A matematikai vagy numerikus megismerés alapvető kérdése az, hogy milyen kognitív rendszerekre épülnek a matematikai képességeink. Ezen az állomáson azt vizsgáljuk, hogy melyek ezek a rendszerek, hogyan működnek együtt és hogyan befolyásolják egymás működését.

Az ún. nyílt porond teszt segítségével mutatjuk be, hogy a laboratóriumi egerek egy új terület felderítése közben milyen mozgásokat végeznek. Az állat mozgását LED-ek segítségével érzékeljük, a bejárt útvonal és az állatok aktivitása pedig a porond melletti monitoron valós időben követhető nyomon.

Ezen az állomáson az egereknek a látogatók által fakockákból épített labirintusban kell megtalálniuk a jutalom falat kukoricapelyhet.

A térbeli tanulás folyamatát többféle módon lehet vizsgálni, ennek egyik eszköze a nyolc karú sugárlabirintus. Ebben az egereknek azt kell megtanulniuk, hogy melyik karban találnak jutalmat és ezeket milyen sorrendben kell meglátogatniuk. A látogatók a kísérleti állatok viselkedésének szemiautomata elemzésével is megismerkedhetnek.

Az érdeklődők kipróbálhatják, mennyire nehéz egy szomjas laboratóriumi patkányt megtanítani arra, hogy az édes vízhez való jutásért egy pedált nyomjon le. Ez az operáns kondicionálás folyamata, amely során az élőlény megtanulja, hogy a kívánt cél érdekében egy adott viselkedésformát kell végrehajtania.

Ezen az állomáson a szociális viselkedés állatkísérletes modelljével ismerkedhetnek meg a látogatók. Az egeret egy három „szobából” álló tér közepébe helyezzük, jobb és bal oldalon pedig egy ismerős vagy ismeretlen fajtársat, esetleg üres szobát találhat. Vajon melyik szoba felé veszi az útját a kisegér?

Ezen az állomáson a látogatók laboratóriumi egereken figyelhetnek meg egyszerű mozgási reflexeket, például hogy az üvegpohár falára felágaskodó állat a talpait hogyan tartja vagy hogy a póznára feltett állat miként mászik le és eközben hogyan használja a farkát.

Ezen az állomáson a KOKI Rendszer-neurobiológia kutatócsoportja által kifejlesztett automata operáns tanítódobozt mutatjuk be. Ez egy MATLAB programvezérelt eszköz, ahol fényfelvillanások alapján a látogatónak kell kitalálnia egy műegér segítségével, hogyan juthat a szomjas állat vízhez.

Ezen az állomáson zebradániók mechanikai ingerekre adott válaszkészséget mérjük, amiből az egyedek mozgáskoordinációs képességére és reflexeire következtetünk.

Az agy mikroevolúciója: különböző kutyafajták agyának összehasonlítása. Milyen a szaglásom? A kutyák és az ember szaglásának összehasonlítása. Hogyan tanulnak meg szagokat a kutyák?

Ezen az állomáson plasztinált emberi agy, makákó majom koponya, fixált rágcsáló (egér és patkány) agy és macskaagy összehasonlítására van lehetőség, melynek segítségével az agy törzsfejlődésének nagyobb lépéseit ismerhetik meg a látogatók.

A Nissl festés az idegsejtek sejttestét és vastagabb nyúlványait jeleníti meg. A látogatók előre elkészített metszeteken, felügyelet mellett elvégezhetik ezt az egyszerű szövettani festési eljárást, majd fénymikroszkóp segítségével ellenőrizhetik munkájuk eredményét. A festett metszeteket haza is vihetik!

Ezen az állomáson készen kapott vagy a látogatók által által megfestett agyi metszetek vizsgálatára nyújtunk lehetőséget fénymikroszkóp segítségével.

Mire jó egy medúza-fehérje? Ha ennek génjét „beültetjük” a kísérleti állatokba, akkor az ezen fehérjét termelő sejtek kék fénnyel megvilágítva zöldesen fluoreszkálnak. A jelenséget a látogatók is megfigyelhetik, ha egy kék színű zseblámpával rávilágítanak a bemutatott kísérleti állatokra.

A látogatók megismerkedhetnek az egyedi idegsejtek működésének mérésére alkalmas „patch clamp” technikával. Videófelvételek és kísérleti adatok segítségével mutatjuk be, hogyan lehet egyetlen idegsejt aktivitását vizsgálni.

A fénymikroszkóp határain túl az elektronmikroszkóp új perspektívát nyit: nemcsak a sejteket, hanem azok belső, rejtett világát is láthatóvá teszi. A sejtek apró alkotórészei mellett az idegsejtek kapcsolatrendszere is lenyűgöző részletességgel a szemünk elé tárul. Állomásunkon látványos képsorozatok segítségével fedezheti fel az agy eddig láthatatlan világát, és azt is megtudhatja, hogyan jutunk el a szövetmintától a nagy felbontású felvételekig.

A 2000-es évek közepétől az optogenetika módszere forradalmasította az idegrendszeri kutatásokat. Ennek során genetikai módszerekkel fényérzékeny fehérjéket termeltetnek az idegszövetben, hogy az élő állat adott agyterületeit fénnyel megvilágítva tetszőlegesen lehessen egyes idegsejtcsoportokat aktiválni, vagy éppen „kikapcsolni”. A látogatók megismerkedhetnek a módszer elméletével és gyakorlatával is, az optogenetika művészetét interaktív agymodellünk révén pedig saját maguk is kipróbálhatják.

Az agyba ültethető, az agyi aktivitás elvezetéséhez és módosításához használt eszközök rengeteget fejlődtek az elmúlt évtizedekben. Ezen az állomáson a legkisebb, miniatűr beültethető eszközökről kaphatunk információt. Láthatók átlátszó elektródák, elektródahálók, többfunkciós eszközök, és olyanok is, amelyek fénnyel vagy hővel aktiválják az idegsejteket!

Az agy működését többek között az egyes agyterületeken kialakuló elektromos tevékenység rögzítésével, illetve módosításával is tanulmányozhatjuk. Manapság ehhez már jelentős eszköztár áll a kutatók rendelkezésére, ide sorolhatók például a közvetlenül az agyszövetbe ültethető, nagy térbeli és időbeli felbontással rendelkező implantátumok, elektródák. Ezen az állomáson a látogatók megismerkedhetnek azokkal a korszerű módszerekkel, melyekkel ezeket a hajszálvékony vizsgáló eszközöket behelyezik az agyba. Például 3D nyomtatott rágcsáló koponya modelleken bemutatjuk, hogy hogyan történik a koponya kis részének eltávolítása, illetve hajlékony agyi implantátumokat juttatunk be robotizált módon egy zselés anyagból készített „műagyba”. A látogatók felügyelet mellett maguk is kipróbálhatják a fenti módszereket.

Fedezd fel a BrainVisionCenter és a HUN-REN KOKI közös fejlesztését, a Moculus-t, egy különleges virtuális valóság eszközt, amelyet kifejezetten egerek számára terveztek! Ez az innováció lehetővé teszi a kísérleti állatok természetes látásának szimulációját, akár százszorosára gyorsítva tanulási folyamataikat, így új távlatokat nyit az agyműködés és a látáshelyreállítás kutatásában. Találkozhatsz a fejlesztésben részt vevő biológusokkal is, akik bemutatják, hogyan alkalmazzák a Moculus-t a vizuális tanulási mechanizmusok és az agyi aktivitásmintázatok pontosabb megértésében.

Standunknál kicsik és nagyok is kipróbálhatják, hogy milyen élő emberi agyakról készült nagyfelbontású mágneses rezonancia képeken agyterületeket berajzolni egy erre a célra felállított munkaállomáson. A berajzolt agyterületekből 3 dimenziós képeket is készíthetnek egy erre a célra előkészített alkalmazás segítségével. A várakozók számára emlékezeti játékokon szemléltetjük, hogy milyen funkciókat látnak el a berjazolt agyterületek, vagyis azt, hogy miért vizsgáljuk őket egyáltalán.

„Agysapka” készítés papírból, gyurma-agy készítése, gipsz-agyak festése, színezők, gyöngyfűzés, 3D-s toll és egyéb kreatív játékok az agykutatás szellemében – korhatár nélkül! Minden alkotni szerető látogatót szeretettel várunk!