Agykutatás Hete Debrecen 2023
“Agyunk rejtelmeitől a neurotechnológiáig“

Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete
Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete
A Debreceni Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének 1921. évi megalapítását követően az oktatás mellett a kutatás is jelentős szerepet kapott. Bár a neurobiológiai témájú kutatások 50 évvel később kezdődtek, ma azonban már szerves részét képezik az intézet kutatói profiljának. A munkát nemcsak az intézet jól felszerelt műszerparkja, hanem a kiépített kollaborációs kapcsolatrendszere is segíti.
Kutatóink számára fontos továbbá a tudománynépszerűsítés is, hiszen leendő hallgatóinkat, kollégáinkat várjuk a most felnövekvő generációkból.
Az előadások sokszínűségét az Anatómiai, az Élettani, valamint a Klinikai Központ Orvosi Képalkotó Intézetének kiváló oktatói és kutatói garantálják.
Amennyiben felkeltettük az érdeklődésüket, csatlakozzanak előadásainkhoz és tárjuk fel együtt agyunk rejtelmeit!

Milyen programok
közül válogathatsz?
- KÖZÉPISKOLA ELŐADÁSOK
- ELŐADÁS-SOROZAT MAGYAR ÉS KÜLFÖLDI ELŐADÓKKAL















MÁRCIUS 13-14.
Középiskolai előadások
„Agyunk rejtelmei”
Helyszínek:
Tóth Árpád Gimnázium
Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma;
Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium
Fazekas Mihály Gimnázium
Az agy dobkísérete. A retikuláris aktivációs rendszer
Számos hatás tudja befolyásolni alvásunkat, ébrenlétünket. Az agynak vannak olyan régiói, amelyek meghatározzák a napi ritmusunkat, lehetővé teszik a váltást alvás és ébrenlét között. Ezek a régiók nemcsak az alvás és ébrenlét, hanem az alvás különböző fázisai közötti váltásért is felelősek. Ezeket az agyterületeket számos hatás befolyásolja, működésük az öregedéssel és egyes betegségek hatására is változik. A jelen előadásban ezekről az agyterületekről, működésükről és az azt befolyásoló tényezőkről, betegségekről lesz szó.
Gliasejtek és neuronok párbeszéde. "Okosragasztók" vagy partnerek a gondolkodásban?
Az agy a neuronok mellett számos nem-neuronális elemet, ún. gliasejteket tartalmaz. Korábban a jelentőségüket alulbecsülték, a neuronok közti ragasztóanyagnak tekintették őket. Az elmúlt két évtizedben a gliasejtek funkcióinak megértése egy “csendes forradalmat” hozott az idegtudományban, és napjainkra a gliasejtekre, mint a neuronális funkciókhoz jelentősen hozzájáruló elemekre tekintenek. Az a kérdés azonban továbbra is nyitott, hogy a gliasejtek a neuronális funkciókhoz hozzájáruló “okoseszközök” vagy a neuronok partnerei a gondolkodásban.
Tényleg rosszabbul tűrik a férfiak a fájdalmat? (A fájdalomérzékelés nemfüggő jellegzetességei)
Az egészséges fájdalomérzékelés az idegrendszer egyik alapvető működése, amely segít a szervezetet megvédeni különböző káros behatásoktól, illetve igyekszik minimalizálni azok szövetkárosodással járó következményeit. Kóros körülmények között azonban előállhat a fájdalomfeldolgozás zavara, amely többek között fájdalom túlérzékenységben és spontán fájdalom kialakulásával járhat. Mind a normális, mind a patológiás fájdalom esetében úgy tartja a közvélekedés, hogy a két nem képviselői eltérően tűrik a fájdalmat. De mit mond erről az idegtudomány? Van-e bizonyíték a nemek eltérő fájdalomfeldolgozására, vagy épp ellenkezőleg, tudományosan cáfolható városi legendáról van szó csupán? Az előadás ennek a kérdésnek a megválaszolására tesz kísérletet.
Az agykutató 3D szemüvege: az elektronmikroszkóp
“Az idegrendszer legalapvetőbb építőegységei a neuronok. Ezeket a sejteket többféle szempontból is lehet csoportosítani, ebből az egyik az, hogy serkentő avagy gátló funkciót látnak el. Az előadás során a gátló sejtekkel fogunk részletesebben megismerkedni és arra keressük a választ, hogy ezek a sejtek miként járulnak hozzá a rendkívül összetett neuronhálózati működéshez. Továbbá megismerkedhetünk a pásztázó elektronmikoszkóp működési elvével és az is kiderül majd, hogy ez az eszköz miként járul hozzá az aktív neuronhálózati kutatásokhoz”
Miért és hogyan öregszik az agyunk?
Az agyat felépítő idegsejtek egész életünk során megőrzik plaszticitásukat. Ez azt jelenti, hogy az idegsejtek képesek megváltoztatni élettani és morfológiai tulajdonságaikat, hogy a környezet változásainak megfelelően tudjanak válaszolni. Ez a képességük az idegsejteknek azonban idővel vagy betegségek miatt csökken. Mi állhat ezeknek a folyamatoknak a hátterében, illetve hogyan tudjuk ezt vizsgálni transzgenikus állatmodelleken?
A fájdalom útja az agyba a gerincvelő kapuján át
Hogyan szerez tudomást az agyunk arról, hogy hozzáérünk a forró vasalóhóz vagy ha krumplipucolás közben elvágjuk a kezünket? Hogyan jut el az információ a gerincvelőn keresztül az agyba ahol végül is tudatosul a következményes fájdalom? Milyen módon tudja maga az agy befolyásolni a fájdalom érzékelését? Mindezekre a kérdésekre ad választ az előadás a gerincvelői idegsejthálózatok kutatása során feltárt legújabb eredmények ismertetésén keresztül.
A fejedbe látok... avagy mit tud a modern képalkotás (Debreceni Egyetem, Orvosi Képalkotó Klinika)
“A mai modern képalkotás lehetőséget ad a központi idegrendszerünk minden milliméterének a leképzésére, aminek a következtében olyan agyi területek válnak vizsgálhatóvá, melyek specifikus feladatot látnak el. Megfelelő modalitásokkal, megfelelő kérdéseket feltéve meglepő és egyszersmind bámulatos dolgokat tudunk láthatóvá tenni. Előadásunkban különleges vizsgálómódszerekre mutatunk példákat, amivel szeretnénk felhívni kedves figyelmüket a modern képalkotás lehetőségeire.”
Tengeri vagy Betegség?
Az egyensúlyozó rendszer észrevétlenül követi a testhelyzetünk legkisebb változásait. A működésében fellépő zavar viszont annál elviselhetetlenebbül érinti a mindennapi tevékenységünket. De hogyan is működik az egyensúlyozó rendszer? Miért szédülünk és mi a tengeri betegség? Illetve miként reagál az egyensúlyozás agytörzsi hálózata az érzékszervi sérülésekre? A válaszokat keresése során jutunk el a belső fül érzékszervek műtéti sérüléséig, sőt megvizsgáljuk azt is, hogyan állhat helyre az egyensúlyozás.
MÁRCIUS 16-17.
Introduction to Neurotechnology
DAY 1
Helyszín: Sesztina –villa Debrecen, Nagyerdei körút 68.
A NeurotechEU előadás-sorozata magyar és külföldi előadókkal a neurotechnológia világából.
15:00 óra
„What is neurotechnology? The eight dimensions of neurotechnology defined by NeurotechEU”
Peter Szucs, PhD, Associate Professor UD, Faculty of Medicine, Department of Anatomy, Histology and Embryology scientific adviser of NeurotechEU at UD
16:00 óra
„Eye-tracking Technology: Cabinet of Curiosities.”
Irina Maria Vlad, MD, PhD student University of Medicine and Pharmacy “Iuliu Hatieganu” Cluj-Napoca
17:00 óra
„Neurotechnology in rehabilitation”
Lídia Gömöri, medical student UD, Faculty of Medicine, Department of Anatomy, Histology and Embryology UD member of the Student Council of NeurotechEU
DAY 2
15:00 óra
„Current Research and Development in Cognitive and interactively assistive robotics lab: NeurotechEU”
Dr. Husam A. Almusawi, Ph.D. Assistant Professor UD, Faculty of Engineering, Department of Mechatronics Head of Cognitive and interactively assistive robotics lab
16:00 óra
„Organoid Intelligence”
Peter Szucs, PhD, Associate Professor UD, Faculty of Medicine, Department of Anatomy, Histology and Embryology scientific adviser of NeurotechEU at UD
17:00 óra
„Meet The Brain” – hands on introduction to the nervous system with plastinated preparations
Lídia Gömöri & Peter Szucs
RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK
Az agyutatás hete sorozat programjainak mindegyike ingyenes.
Mivel programjaink akár kisiskolások számára is élvezhetők, ezért örömmel vesszük iskolák, osztályok jelentkezését is!

Ne maradj le! Kísérd figyelemmel programjainkat!
Ismerd meg az agy működését!