Agykutatás hete Debrecen:

Agyald agyon magad!

Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete

2021. március 16-21.

Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete

A Debreceni Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének 1921. évi megalapítását követően az oktatás mellett a kutatás is jelentős szerepet kapott. Bár a neurobiológiai témájú kutatások bő 50 évre rá kerültek csak palettára, ma azonban már szerves részét képezik az intézet kutatói profiljának. A munkát nemcsak az intézet jól felszerelt műszerparkja, hanem a kiépített kollaborációs kapcsolatrendszere is segíti.

Kutatóink számára fontos továbbá a tudománynépszerűsítés is, hiszen leendő hallgatóinkat, kollégáinkat várjuk a most cseperedő generációkból.

Az előadások sokszínűségét több intézet munkájának bemutatásával igyekeztünk garantálni, ezért az előadói gárdában helyet kapott az Anatómia Intézet oktatói mellett az Élettan Intézet 2 munkatársa, a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, a Klinikai Központ Orvosi Képalkotó, valamint az Idegsebészeti Klinika 1-1 képviselője is.

Tarts velünk és „Agyald agyon magad!” !

Milyen előadások közül válogathatsz?

 

  • Március 16-21. között

Előadások

Hogyan lát az agy?

A külvilág ingerei közül a fény az, amelynek segítségével a legtöbb információ eljut és feldolgozódik az agyban. Ezért a látási folyamat és a hozzátartozó idegrendszeri képletek megértése kitüntetett jelentőségűek. Az előadás célja bemutatni a látás folyamatában résztvevő idegrendszeri struktúrák felépítését és működését a jelenlegi ismeretek tükrében. A szemtől fogunk haladni a látás feldolgozásában résztvevő agykérgi területek felé és megbeszéljük, hol és hogyan képződik a látási érzéklet. Kalandra fel!

Út a belső fül lézióig

Az egyensúlyozó rendszer észrevétlenül követi a testhelyzetünk legkisebb változásait. A működésében fellépő zavar viszont annál kellemetlenebbül érinti a mindennapi tevékenységünket. De hogyan is működik az egyensúlyozó rendszer? Miért szédülünk és mi a tengeri betegség? Illetve, miként reagál az egyensúlyozás agytörzsi hálózata az érzékszervi sérülésekre? A válaszok keresése során jutunk el a belső fül érzékszervek műtéti léziójáig, sőt megvizsgáljuk azt is, hogyan állhat helyre az egyensúlyozás.

Molekuláris hőmérők az idegrendszerben

A testhőmérséklet közel állandó értéken tartása és a külvilág hőmérsékletének érzékelése kulcsfontosságú szervezetünk egészsége szempontjából. A hőmérsékletet az érző idegsejtjeinken található „hőmérő molekulák” segítségével érzékeljük. Ezek a molekuláris hőmérők az idegsejtek felszínén található úgynevezett hőérzékeny ioncsatornák, amelyek azonban a hőmérséklet érzékelése mellett más fontos feladatokat is ellátnak. Szerepet játszanak például a fájdalom vagy a viszketés kialakulásában is, sőt, egyes fűszerek összetevőit is érzékelik. Az előadásból ezen molekuláris hőmérők működését és szerepét ismerhetik meg.

Vegyületek, farmakonok, gyógyszerek, melyek az "agyunkra mehetnek"!

Feltöltés alatt…

A fejedbe látok... avagy mit tud a modern képalkotás

A mai modern képalkotás lehetőséget ad a központi idegrendszerünk minden milliméterének a leképzésére, aminek a következtében olyan agyi területek válnak vizsgálhatóvá, melyek specifikus feladatot látnak el. Megfelelő modalitásokkal, megfelelő kérdéseket feltéve meglepő és egyszersmind bámulatos dolgokat tudunk láthatóvá tenni. Előadásunkban különleges vizsgálómódszerekre mutatunk példákat, amivel szeretnénk felhívni kedves figyelmüket a modern képalkotás lehetőségeire.

Transzgénikus kutatások az idegtudományban

GMO vagyis genetikailag módosított szervezetek. Ha meghalljuk ezt a szót a híradásokban általában negatív érzéseket kelt bennünk. A transzgenikus technológiák azonban az elmúlt 15-20 évben az idegtudományok robbanásszerű fejlődését eredményezték. A bemutató előadás keretében betekintést nyerhetsz a kísérletes idegtudomány által használt transzgenikus jelölési technikákba. Bemutatásra kerül egy video egy egérműtétről, amelynek során transzgenikus állatokat hozunk létre.

A fájdalom útja az agyba a gerincvelő kapuján át

Hogyan szerez tudomást az agyunk arról, hogy hozzáérünk a forró vasalóhóz vagy ha krumplipucolás közben elvágjuk a kezünket? Hogyan jut el az információ a gerincvelőn keresztül az agyba, ahol végül is tudatosul a következményes fájdalom? Milyen módon tudja maga az agy befolyásolni a fájdalom érzékelését? Mindezekre a kérdésekre ad választ az előadás a gerincvelői idegsejthálózatok kutatása során feltárt legújabb eredmények ismertetésén keresztül.

Glia sejtek: okosragasztó - partnerek a gondolkodásban

Az agy a neuronok mellett számos nem-neuronális elemet, ún. gliasejteket tartalmaz. Korábban a jelentőségüket alulbecsülték, a neuronok közti ragasztóanyagnak tekintették őket. Az elmúlt két évtizedben a gliasejtek funkcióinak megértése egy “csendes forradalmat” hozott az idegtudományban, és napjainkra a gliasejtekre, mint a neuronális funkciókhoz jelentősen hozzájáruló elemekre tekintenek. Az a kérdés azonban továbbra is nyitott, hogy a gliasejtek a neuronális funkciókhoz hozzájáruló “okoseszközök” vagy a neuronok partnerei a gondolkodásban.

Felfedezések az idegsebészetben

Feltöltés alatt…

Bonctermi bemutató

A tudatos agy

Az előadás első részében az emberi agy felépítéséről lesz szó. Ezután megnézzük, hogy az agy különböző részei hogyan járulnak hozzá ahhoz, hogy tudatában legyünk a körülöttünk levő világban történő eseményeknek és ezekre reagálni tudjunk. Végül megvizsgáljuk azt is mit jelent a tudat és hogyan kapcsolható az agy működéséhez.

RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK

Az agyutatás hete sorozat programjainak mindegyike ingyenes.

Mivel programjaink akár kisiskolások számára is élvezhetők, ezért örömmel vesszük iskolák, osztályok jelentkezését is!

Ne maradj le! Kísérd figyelemmel programjainkat!

Ismerd meg az agy működését!

RENDEZVÉNY JELENTKEZÉS

    Felfedezések az idegsebészetben