Agykutatás hete Debrecen:

Agyald agyon magad!

Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete

2022. március 16-21.

Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar, Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézete

A Debreceni Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének 1921. évi megalapítását követően az oktatás mellett a kutatás is jelentős szerepet kapott. Bár a neurobiológiai témájú kutatások bő 50 évre rá kerültek csak palettára, ma azonban már szerves részét képezik az intézet kutatói profiljának. A munkát nemcsak az intézet jól felszerelt műszerparkja, hanem a kiépített kollaborációs kapcsolatrendszere is segíti.

Kutatóink számára fontos továbbá a tudománynépszerűsítés is, hiszen leendő hallgatóinkat, kollégáinkat várjuk a most cseperedő generációkból.

Az előadások sokszínűségét több intézet munkájának bemutatásával igyekeztünk garantálni, ezért az előadói gárdában helyet kapott az Anatómia Intézet oktatói mellett az Élettan Intézet 2 munkatársa, a Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézet, a Klinikai Központ Orvosi Képalkotó, valamint az Idegsebészeti Klinika 1-1 képviselője is.

Tarts velünk és „Agyald agyon magad!” !

Milyen programok közül válogathatsz?

 

  • Március 16-21. között

Előadások

Tengeri vagy Betegség?

Március 16., 9:40, Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium

Az egyensúlyozó rendszer észrevétlenül követi a testhelyzetünk legkisebb változásait. A működésében fellépő zavar viszont annál elviselhetetlenebbül érinti a mindennapi tevékenységünket. De hogyan is működik az egyensúlyozó rendszer? Miért szédülünk és mi a tengeri betegség? Illetve miként reagál az egyensúlyozás agytörzsi hálózata az érzékszervi sérülésekre? A válaszokat keresése során jutunk el a belső fül érzékszervek műtéti sérüléséig, sőt megvizsgáljuk azt is, hogyan állhat helyre az egyensúlyozás.

A fejedbe látok... avagy mit tud a modern képalkotás

Március 17., 09:10, Tóth Árpád Gimnázium

A mai modern képalkotás lehetőséget ad a központi idegrendszerünk minden milliméterének a leképzésére, aminek a következtében olyan agyi területek válnak vizsgálhatóvá, melyek specifikus feladatot látnak el. Megfelelő modalitásokkal, megfelelő kérdéseket feltéve meglepő és egyszersmind bámulatos dolgokat tudunk láthatóvá tenni. Előadásunkban különleges vizsgálómódszerekre mutatunk példákat, amivel szeretnénk felhívni kedves figyelmüket a modern képalkotás lehetőségeire.

A fájdalom útja az agyba a gerincvelő kapuján át

Március 17., 11:30, Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium

Hogyan szerez tudomást az agyunk arról, hogy hozzáérünk a forró vasalóhóz vagy ha krumplipucolás közben elvágjuk a kezünket? Hogyan jut el az információ a gerincvelőn keresztül az agyba ahol végül is tudatosul a következményes fájdalom? Milyen módon tudja maga az agy befolyásolni a fájdalom érzékelését? Mindezekre a kérdésekre ad választ az előadás a gerincvelői idegsejthálózatok kutatása során feltárt legújabb eredmények ismertetésén keresztül.

Gliasejtek és neuronok párbeszéde: „Okosragasztók” vagy partnerek a gondolkodásban?

Március 16., 10:05 Tóth Árpád Gimnázium

Március 17., 09:10, Szent József Gimnázium

Az agy a neuronok mellett számos nem-neuronális elemet, ún. gliasejteket tartalmaz. Korábban a jelentőségüket alulbecsülték, a neuronok közti ragasztóanyagnak tekintették őket.  Az elmúlt két évtizedben a gliasejtek funkcióinak megértése egy “csendes forradalmat” hozott az idegtudományban, és napjainkra a gliasejtekre, mint a neuronális funkciókhoz jelentősen hozzájáruló elemekre tekintenek.  Az a kérdés azonban továbbra is nyitott, hogy a gliasejtek a neuronális funkciókhoz hozzájáruló “okoseszközök” vagy a neuronok partnerei a gondolkodásban.

Optogenetika, kemogenetika: fáklyák az ismeretlen agyi működések sötétjében

Március 17., 10:10, Szent József Gimnázium

    Az elmúlt évtizedben új agykutatási technikák felfedezésének és szárnyalásának lehetünk tanúi, amelyek segítségével számos, eddig megválaszolatlan idegtudományi rejtélyt deríthetünk fel. Régóta tudták, hogy egyes algák és baktériumok fényérzékeny ioncsatornákkal rendelkeznek, amelyek segítségével a fényre tudnak reagálni.  Ezeket az ioncsatornákat preparálták ki az algákból és ültették be szelektíven egyes agyterületekre és neurontípusokba, így az agyszövet megvilágításával lehetséges agyterületek gyors aktivációja vagy gátlása.  A kemogenetika ugyancsak egy új kutatási technika, amellyel a neuronok szelektíven aktiválhatóak vagy gátolhatóak.  Itt olyan molekulákat használnak, amelyek csupán saját, mesterségesen beépített receptoraikra hatnak.  Amellett, hogy ezek a technikák a kutatást kiválóan segítik, a jövőben akár neurológiai betegségek kezelésére is alkalmasak lehetnek.

    Vegyületek, farmakonok, gyógyszerek, melyek az agyunkra mehetnek

    Március 16., 12:45, Kossuth Lajos Gimnázium

    Környezetünkben számos olyan vegyület létezik, melyek az agyra befolyással lehetnek. Gondoljunk csak az alkohol tartalmú italokra, melyek mindenhol körülvesznek minket, de számos ipari oldószer, festék is jelentős hatást fejthet ki a központi idegrendszerre. Számos gyógyszernek is van központi idegrendszeri hatása, mely vagy kívánt hatásként vagy mellékhatásként jelentkezhet. Az előadásban ezekből állítottunk össze egy kisebb bokrétát.

    Miért és hogyan öregszik az agyunk?

    Március 18., 11:00, Szent József Gimnázium

    Az agyat felépítő idegsejtek egész életünk során megőrzik plaszticitásukat. Ez azt jelenti, hogy az idegsejtek képesek megváltoztatni élettani és morfológiai tulajdonságaikat, hogy a környezet változásainak megfelelően tudjanak válaszolni. Ez a képességük az idegsejteknek azonban idővel vagy betegségek miatt csökken. Mi állhat ezeknek a folyamatoknak a hátterében, illetve hogyan tudjuk ezt vizsgálni transzgenikus állatmodelleken?

    A hőérzékelés és a tapintás molekulái: a 2021. évi orvosi és élettani Nobel-díj kitüntetettjei

    Március 17., 12:05, Tóth Árpád Gimnázium

    A 2021-es orvostudományi és élettani Nobel-díjat David Julius és Ardem Patapoutain kapták a hőmérsékletet és a tapintást érzékelő molekulák felfedezéséért. Mik ezek a molekulák, és hogyan működnek? Mik azok az ioncsatornák és hogyan járulnak hozzá az alapvető bőrérzékelés kialakulásához? Hogyan érzékeljük velük a külvilág változásait? Milyen más szerepük lehet még a szervezetben? És mi köze van hőérzékelés molekuláinak az erős paprikához vagy a mentolos rágóhoz? A Nobel-díjas kutatók felfedezései ezekre a kérdésekre is választ adnak. Az előadásban ezeket a válaszokat tekintjük át.

    Az agykutató 3D szemüvege: az elektronmikroszkóp

    .Március 16., 15:00, Szent József Gimnázium

    Március 18., 12:05, Tóth Árpád Gimnázium

    Az idegrendszer legalapvetőbb építőegységei a neuronok. Ezeket a sejteket többféle szempontból is lehet csoportosítani, ebből az egyik az, hogy serkentő avagy gátló funkciót látnak el. Az előadás során a gátló sejtekkel fogunk részletesebben megismerkedni és arra keressük a választ, hogy ezek a sejtek miként járulnak hozzá a rendkívül összetett neuronhálózati működéshez. Továbbá megismerkedhetünk a pásztázó elektronmikroszkóp működési elvével és az is kiderül majd, hogy ez az eszköz miként járul hozzá az aktív neuronhálózati kutatásokhoz.

     

    A tudatos agy

    Március 18., 11:10, Tóth Árpád Gimnázium

    A tudat és az agy kapcsolata évezredek óta foglakoztatja az embereket. A tudomány történetében ezek a kérdések hosszú ideig a filozófia területére tartoztak. Napjainkra az agykutatással foglalkozó szakemberek egyre kifinomultabb eszközöket fejlesztettek ki az élő agy vizsgálatára, ami lehetővé tette az agy és a tudat viszonyának új megközelítését. Az előadás arra kérdésre keresi a választ, hogy  “láthatóvá tehető-e a tudat”, azaz képesek vagyunk-e olyan jeleket elvezetni az agyból, ami kapcsolatba hozható az agy  tudatos működésével.

    A cukorbetegségben és a krónikus fájdalom kapcsolata

    Március 18., 10:05, Tóth Árpád Gimnázium

    A cukorbetegségben szenvedők mintegy harmadában kialakul krónikus fájdalom, de ennek oka a mai napig nem teljesen tisztázott. Ennek megfelelően, bár világszerte nagyjából 150 millió embert érint, a diabétesz eredetű krónikus fájdalom enyhítésére nem áll rendelkezésre megfelelő terápia. Az előadás során ennek a fájdalomtípusnak a neurobiológiai hátterét, és ezen keresztül a fájdalomkutatás alapjait járjuk körbe.

    RÉSZVÉTELI FELTÉTELEK

    Az agyutatás hete sorozat programjainak mindegyike ingyenes.

    Mivel programjaink akár kisiskolások számára is élvezhetők, ezért örömmel vesszük iskolák, osztályok jelentkezését is!

    Ne maradj le! Kísérd figyelemmel programjainkat!

    Ismerd meg az agy működését!

    RENDEZVÉNY JELENTKEZÉS

      Felfedezések az idegsebészetben