Az Alzheimer-kór (AD) a leggyakoribb neurodegeneratív kórkép, amely progresszív kognitív hanyatláshoz vezet. Az AD patogenezisében kulcsszerepet játszik a neuroinflammáció, azaz az agyban fellépő gyulladásos reakció. Ennek során a mikrogliák az agy immunsejtjei aktiválódnak és gyulladásos citokineket termelnek, megemelkedik a tumor nekrózis faktor-alfa (TNF-alfa), az interleukin-6 (IL-6) és az interleukin-1 béta (IL-1β) szintje. A gyulladásos mediátorok károsíthatják a szinapszisokat, illetve a neuronok sejthalálához vezethetnek. A neuroinflammáció ígéretes terápiás célpont az AD kezelésében, viszont további kutatások szükségesek a jelenség pontos szerepének megértéséhez a betegség patogenezisében.

A modern genetikai és sejttenyésztési eljárások lehetővé tették, hogy emberi sejtekből különböző szervdarabkákat, vagy mini szerveket hozzanak létre a kutatók laboratóriumi körülmények között. Az előadásban bemutatom, hogyan lehet az ilyen módon előállított miniagyakat felhasználni, például élő szövetet tartalmazó szuperkomputerekben.

Az Alzheimer-kór (AD) a leggyakoribb neurodegeneratív kórkép, amely progresszív kognitív hanyatláshoz vezet. Az AD patogenezisében kulcsszerepet játszik a neuroinflammáció, azaz az agyban fellépő gyulladásos reakció. Ennek során a mikrogliák az agy immunsejtjei aktiválódnak és gyulladásos citokineket termelnek, megemelkedik a tumor nekrózis faktor-alfa (TNF-alfa), az interleukin-6 (IL-6) és az interleukin-1 béta (IL-1β) szintje. A gyulladásos mediátorok károsíthatják a szinapszisokat, illetve a neuronok sejthalálához vezethetnek. A neuroinflammáció ígéretes terápiás célpont az AD kezelésében, viszont további kutatások szükségesek a jelenség pontos szerepének megértéséhez a betegség patogenezisében.

A látás biológiája ősidők óta foglalkoztatja az emberiséget. A világból összegyűjtött élményeink közel sem csak a szemgolyó munkájának köszönhetők. A jövőbe ugyan nem fogunk látni az előadás után, az éleslátáshoz azonban közelebb kerülünk, illetve megismerjük a teljes látószervrendszert. A macska jobban lát, mint mi? És a sas? Ezek mellett áttekintjük a modern látáskorrekciós eljárások alapjait is. 

Az idegrendszer legalapvetőbb építőegységei a neuronok. Ezeket a sejteket többféle szempontból is lehet csoportosítani, ebből az egyik az, hogy serkentő, avagy gátló funkciót látnak el. Az előadás során a gátló sejtekkel fogunk részletesebben megismerkedni és arra keressük a választ, hogy ezek a sejtek miként járulnak hozzá a rendkívül összetett neuronhálózati működéshez. Továbbá megismerkedhetünk a pásztázó elektronmikroszkóp működési elvével és az is kiderül majd, hogy ez az eszköz miként járul hozzá az aktív neuronhálózati kutatásokhoz.

A fájdalomérzékelés az egészséges idegrendszer egyik alapvető működése. Kóros körülmények között azonban előállhat a fájdalomfeldolgozás zavara, amely többek között fájdalom túlérzékenység és spontán fájdalom kialakulásával járhat. Mind a normális, mind a patológiás fájdalom esetében úgy tartja a közvélekedés, hogy a két nem képviselői eltérően tűrik a fájdalmat. De mit mond erről az idegtudomány? Van-e bizonyíték a nemek eltérő fájdalomfeldolgozására, vagy épp ellenkezőleg, mindez tudományosan cáfolható? Az előadás ennek a kérdésnek a megválaszolására tesz kísérletet.

Az elmúlt években a kutatók olyan őssejtes technológián alapuló eszközt fejlesztettek, amelyekkel hatékonyan vizsgálható az emberi agy fejlődése, működése. Egy előadás keretén belül megismerkedünk ezekkel az agyi organoidokkal, azaz hogyan hozzuk létre azokat és mire valók? Betekintést kapunk a Debreceni Egyetem Anatómiai, Szövet és Fejlődéstani Intézet agyi organoidokon végzett kutatásaikba, amelyek ritka, de örökletes értelmi fogyatékossággal járó betegségek kialakulását és lehetséges kezelését vizsgálják.