Az elmúlt években a kutatók olyan őssejtes technológián alapuló eszközt fejlesztettek, amelyekkel hatékonyan vizsgálható az emberi agy fejlődése, működése. Egy előadás keretén belül megismerkedünk ezekkel az agyi organoidokkal, azaz hogyan hozzuk létre azokat és mire valók? Betekintést kapunk a Debreceni Egyetem Anatómiai, Szövet és Fejlődéstani Intézet agyi organoidokon végzett kutatásaikba, amelyek ritka, de örökletes értelmi fogyatékossággal járó betegségek kialakulását és lehetséges kezelését vizsgálják.

Az elmúlt években a kutatók olyan őssejtes technológián alapuló eszközt fejlesztettek, amelyekkel hatékonyan vizsgálható az emberi agy fejlődése, működése. Egy előadás keretén belül megismerkedünk ezekkel az agyi organoidokkal, azaz hogyan hozzuk létre azokat és mire valók? Betekintést kapunk a Debreceni Egyetem Anatómiai, Szövet és Fejlődéstani Intézet agyi organoidokon végzett kutatásaikba, amelyek ritka, de örökletes értelmi fogyatékossággal járó betegségek kialakulását és lehetséges kezelését vizsgálják.

Az Alzheimer-kór (AD) a leggyakoribb neurodegeneratív betegség, amely progresszív kognitív hanyatláshoz vezet. Patogenezisében központi szerepet játszik a neuroinflammáció, amelyben az aktiválódó mikroglia gyulladásos citokineket termel, amelyek hozzájárulnak a neuronális károsodáshoz és sejthalálhoz. Az osteoarthritis (OA) a leggyakoribb ízületi degeneratív betegség, amelyet a porc fokozatos lebomlása, az ízületi gyulladás, valamint a csont és lágyszövetek szerkezetének megváltozása jellemez. Az osteoarthritis és az Alzheimer-kór eltérő szöveteket érintenek, de közös patomechanizmusok mentén alakulnak ki. Az ECM-receptor kölcsönhatások, az endoszómális-lizoszomális rendszer diszfunkciója és a gyulladásos folyamatok egyaránt hozzájárulnak mind az ízületi, mind az idegrendszeri degenerációhoz. Ezek a párhuzamok arra utalnak, hogy hasonló terápiás stratégiák alkalmazhatók lehetnek a két betegség kezelésében, például gyulladáscsökkentő és sejtvédő mechanizmusok célzott modulálásával.

Mi az öröm? Mi a félelem? Hogy alakulnak ki az érzelmek az agyunkban? Mi dönti el, hogy egy érintéstől megnyugszunk, vagy hidegrázást kapunk? Hogyan dönti el az agyunk, hogy kit kedvelünk meg, és kit találunk ellenszenvesnek első látásra? Hogyan születik a szerelem? Az előadásban ezekre a kérdésekre igyekszünk választ adni.

A modern genetikai és sejttenyésztési eljárások lehetővé tették, hogy emberi sejtekből különböző szervdarabkákat, vagy mini szerveket hozzanak létre a kutatók laboratóriumi körülmények között. Az előadásban bemutatom, hogyan lehet az ilyen módon előállított miniagyakat felhasználni, például élő szövetet tartalmazó szuperkomputerekben.

A modern genetikai és sejttenyésztési eljárások lehetővé tették, hogy emberi sejtekből különböző szervdarabkákat, vagy mini szerveket hozzanak létre a kutatók laboratóriumi körülmények között. Az előadásban bemutatom, hogyan lehet az ilyen módon előállított miniagyakat felhasználni, például élő szövetet tartalmazó szuperkomputerekben.

A látás biológiája ősidők óta foglalkoztatja az emberiséget. A világból összegyűjtött élményeink közel sem csak a szemgolyó munkájának köszönhetők. A jövőbe ugyan nem fogunk látni az előadás után, az éleslátáshoz azonban közelebb kerülünk, illetve megismerjük a teljes látószervrendszert. A macska jobban lát, mint mi? És a sas? Ezek mellett áttekintjük a modern látáskorrekciós eljárások alapjait is. 

Számos hatás tudja befolyásolni alvásunkat, ébrenlétünket.  Az agynak vannak olyan régiói, amelyek meghatározzák a napi ritmusunkat, lehetővé teszik a váltást alvás és ébrenlét között.  Ezek a régiók nemcsak az alvás és ébrenlét, hanem az alvás különböző fázisai közötti váltásért is felelősek.  Ezeket az agyterületeket számos hatás befolyásolja, működésük az öregedéssel és egyes betegségek hatására is változik.  A jelen előadásban ezekről az agyterületekről, működésükről, az azt befolyásoló tényezőkről, betegségekről, valamint az agyi funkciók vizsgálatához alkalmazott elektroenkefalográfiáról lesz szó.