Közhely, hogy az emberi faj különleges, mégpedig az intelligenciája miatt. Vitathatatlan, hogy a homo sapiens a domináns emlősfaj a földön, az egyetlen faj, amely civilizációt hozott létre és technológiát fejleszt ki és használ. Dominanciánkat fejlett agyunknak köszönhetjük, melyet szokás az univerzum legbonyolultabb struktúrájának is nevezni.
De valóban különleges -e az emberi agy? Miben különbözik a többi emlős agyától? Mi tesz minket emberré? Előadásomban ezekre a kérdésekre igyekszem kitérni, hangsúlyozva, hogy miért fontos az állatmodellek mellett az emberi agymintán végzett kutatás is.

Amire választ keresünk az előadás során:

1) Milyen kutyák alkalmasak terápiás kutyának, mi teszi alkalmassá őket arra, hogy a gyógyszermentes terápiák egyik elemei legyenek?

2) Milyen gyógyító folyamatokba lehet bevonni a terápiás kutyákat?

3) Hogyan hat a terápiás kutyák jelenléte az emberi agyra?

4) Milyen hormonok felszabadulása vagy gátlása járul hozzá a kliensek, paciensek jobblétéhez?

Kutyás bemutató 17:15-től, amelyet Dr. Monostori Éva tart.

• A kutyás bemutató helyszíne jó idő esetén az SZBK kert, rossz idő esetén az SZBK Aula.

Az alapkutatásban széles körben alkalmazzák a sejttenyészetes vizsgálatokat, amelyek különösen fontosak az agyi gyógyszerkutatás korai fázisaiban. Ezekben a modellekben vizsgáljuk a különböző összetevők esetleges sejtkárosító hatását. A bemutató során megismerkedhetünk egy különleges műszerrel, amely az agyi endotélsejtek életképességét méri elektromos ellenállás mérése révén. A sejteket speciális lemezben, közvetlenül az aranybevonatú mikroelektródákon tenyésztjük. A mérés során információt kapunk arról, hogy különböző anyagok hogyan befolyásolják az agyi endotélsejtek életképességét.

Minden élő szervezet megismeréséhez elengedhetetlen a sejtek elhelyezkedésének, szerkezetének és kapcsolatainak pontos ismerete. A sejtek anatómiai helyzete és alaktani sajátosságai már fénymikroszkóppal is vizsgálhatók, ám a bennük található sejtalkotó struktúrák megismeréséhez a fényhullám alapú módszerek nem elegendők. A nanométeres skálán történő vizsgálatokhoz az elektronmikroszkópok nyújtanak segítséget, amik az elektronok fizikai tulajdonságait kihasználva fény helyett elektronsugarat használnak a minták „átvilágítására”. Laboratóriumunkban egy biológiai mintákra optimalizált, kémiai elemanalízisre és nanométeres felbontású tomográfiára is alkalmas elektronmikroszkóp kerül bemutatásra. Számtalan különféle minta áll rendelkezésünkre, így a műszert működés közben a hallgatóság érdeklődésének leginkább megfelelő metszeten mutatjuk be.

A laborbemutatót interaktív – nem előadás – jellegűre tervezzük, ahol a látogatók kötetlen formában ismerhetik meg egy morfológiai szemléletű mikroszkópos laboratórium működését. A program 30 perc, mely után további 20 percben a kutatás vagy a műszer iránt mélyebben érdeklődők maradhatnak ismerkedni a részfolyamatokkal, eszközökkel.

A program során az érdeklődők betekintést nyerhetnek a vér-agy gát működésébe, melynek fő feladata az agy táplálása és káros anyagoktól való védelme, ugyanakkor védő mechanizmusaival megnehezíti a gyógyszerek bejutását is az agyba. A látogatók fáziskontraszt mikroszkóp segítségével élő agyi sejteket: agyi endotélsejteket, pericita sejteket és asztroglia sejteket láthatnak, valamint megismerkedhetnek a sejttenyésztés módszereivel és a sejttenyésztő laboratórium különböző műszereivel

Szerveket vagy szöveteket a saját környezetükben vizsgálni összetett kérdés, a Petri csészében nevelt egyszerű sejttenyészeteken végzett megfigyelések pedig csak részben vezetnek pontos következtetésekhez. A két rendszer közötti kompromisszumot egy olyan modell jelentheti, ami sejttenyészeteket felhasználva az életben is előforduló körülményeket biztosítja. Az általunk fejlesztett lab-on-a-chip mikroelektronikai modell kiválóan alkalmas az agyban található speciális kapilláris erek és az őket körülvevő sejtek rendszerének, a vér-agy gátnak a megfigyelésére. Az összes vizsgálni kívánt paramétert nyomon tudjuk követni, úgymint a sejtek növekedését, alakjának változását, a sejtréteg szoros záródását illetve „véráramlás” és a különböző anyagok hatásait. Vizsgálhatóak az ereket érintő megbetegedések is. Legújabb kísérleteinkben emberi őssejtekből származtatott kultúrákkal dolgozunk és mini-agyakat, agyi organoidokat is integrálunk a rendszerünkbe.

Az ecetmuslica a genetikai kutatások háziállata több, mint 100 éve. Az idegrendszere ma az egyedi idegsejtek és szinapszisok szintjén ismert, ez az első aggyal rendelkező élőlény, amelynek a teljes konnektómját (idegi kapcsolatait) ismerjük. Bemutatjuk a muslica agyát, különböző idegsejtjeit, azt, hogy hogyan tesszük láthatóvá a mikroszkópos vizsgálatokhoz. Élő lárvában követhetjük nyomon az agyat mozgás közben. Végül bemutatunk különböző viselkedéseket, mint például a megriasztás utáni reakcióit és az UV fény iránti vonzódását.

Laborbemutatónk során egy izgalmas utazásra invitáljuk az érdeklődőket, ahol a neuronok és organoidok lenyűgöző világába nyerhetnek bepillantást. Fedezd fel, mi a titka az agyi organoidok és neuroszferoidok létrehozásának, és hogyan tudjuk felhasználni őket a tudományos kérdések megválaszolására. Bemutatjuk, hogyan nevelünk őssejtekből idegsejteket, továbbá a látogatók megismerkedhetnek az alkalmazott technikákkal és mikroszkóp alatt élőben is megtekinthetik a neurális hálózatokat és organoidokat. Csatlakozz te is, hogy közelről tekints meg egy általunk létrehozott „mini agyat” és fedezd fel ezen izgalmas mikroszkópos struktúrák alkalmazását a modern kutatásban! 

Az Alzheimer-kór az egyik leggyakoribb neurodegeneratív betegség,
előfordulásának valószínűsége az életkorral arányosan nő, egyes adatok
szerint a 80 év felettiek 20%-a érintett. Jelentős szellemi és testi
leépüléssel járó betegség, jellemző tünetei a memória romlása,
magatartásbeli változások, az idegsejtek pusztulása. Az Alzheimer-kór
tanulmányozása során hasznosak a különböző állat modellek, melyek
segítségével a tünetek mélyrehatóan vizsgálhatók, és a betegség
kialakulását nyomon követhetjük már a kezdetektől. Ezen kívül
különböző gyógyszerek, terápiás eljárások kifejlesztése során is
segítségünkre lehetnek. Laborunkban kutatásaink során az Alzheimer-kór
transzgenikus egér modelljét használjuk. Ez az egértörzs hordozza a
betegség kialakulásáért felelős mutáns géneket, így fél éves korukra
az Alzheimer-kórra jellemző tünetek alakulnak ki náluk.A laborbemutató során a látogatók megismerhetik a transzgenikus állatok előállításának módszerét, és mikroszkóp segítségével tanulmányozhatják az Alzheimer-kórt modellező állatok agyában a betegség tüneteit

Ereink szállítják az éltető tápanyagokat szervezetünk minden egyes sejtjéhez. Ennek során egyre vékonyabb ágakra oszlanak szét, mígnem a hajszálnál is sokkal vékonyabb kapillárisok hálózatát alakítják ki. Működésük során összehúzódnak és kitágulnak a szükségleteknek megfelelően. Az agyban az úgynevezett vér-agy gátat hozzák létre, amely megakadályozza a káros anyagok bejutását az idegszövetbe. Az agyi erek sérülése fontos szerepet játszik idegrendszeri betegségekben, de például az öregedés során is. Ezért különösen fontos megismernünk a sérült érműködés helyreállítását célzó folyamatokat. Bemutatónk során megtudhatják, hogy mi látható ezekből a folyamatokból az élő agyban a legmodernebb multifoton mikroszkópia segítségével.